A gerincsérvi fájdalmak sok ember életét teszik nehezebbé, keserítik meg azt. Az általános közhiedelemmel ellentétben azonban nem csak műtéttel hozható helyre. A probléma felderítéséhez egészen a gerinc funkciójáig és felépítéséig kell visszamennünk. A gerinc testünk tartóoszlopa, amely rendkívül teherbíró és rendkívüli terhet is képes elviselni. Harminchárom csigolya alkotja, amelyeket hosszanti irányban erős szalagok és izmok kapcsolják össze. A szomszédos csigolyák között speciális képződmények, porckorongok találhatók. Ezekből huszonhárom darab van, ezek biztosítják a gerincoszlop rugalmasságát és a stabilitásért is felelnek.
A porckorongokat egy erős, rostos porcgyűrű veszi körbe, míg a közepén egy kocsonyás anyag, az úgynevezett pulpa helyezkedik el. Ha ezek a porckorongok tönkremennek, az fájdalmas változásokat eredményez a gerincüknél. Lassan el is érünk a gerincsérv kialakulásának mikéntjéhez, hiszen tulajdonképpen a porckorong vízvesztése és a rostos gyűrűjének szakadozása előidézik a porckorongok kitüremkedését vagy szűkülését (amivel az ott található idegek összenyomását okozza).
Ezeket nevezzük porckorongsérvnek, vagy ismertebb néven gerincsérvnek.
A legtöbb esetben az ilyen sérv kialakulása több évig vagy évtizedig is eltarthat, mire tüneteket is provokáló gerincsérv alakul ki. Kisebb baleset következtében, mint például rosszul végzett emelés, vagy hirtelen mozdulat hatására azonban előfordulhat, hogy az addig problémát, panaszt nem okozó beteg porckorong tünetekkel járó sérvvé alakul.A gerincsérv esetében a páciens részletes panaszainak meghallgatása után elsődleges fontossággal bír a fizikális kivizsgálás. A gerincgyógyász által végzett részletes, tapintásos ellenőrzés kiterjed a reflexek, az izomerő, az érzőműködés és a nyomásérzékenység felmérésére. Ezután kerül sor a gerincsérv röntgenes vizsgálatára, illetve CT vagy MRI vizsgálatra. Ám a legfontosabb kérdés, hogy gyógyítható-e a gerincsérv. Fontos, hogy a kezelést minden gerincsérves páciens esetében betegre szabva kell meghatározni. Ám a döntés sosem könnyű, hiszen enyhébb esetekben a gerincsérv idővel visszahúzódhat, ezért sem javasolják a szakorvosok az egyből elvégzett műtétet. A legtöbb esetben türelmesen, lassan és módszeresen elvégzett gyógyszeres kezelés, a beteg számára kialakított gyógytorna, fizikoterápiás kezelése és masszázs alkalmazása teljes panaszmentességhez vezethet. A sok pihenés kemény fekhelyen segíti az otthoni gyógyulást.